2011. június 1., szerda

Ugron Zsolna : Úrilányok Erdélyben

Még csak a könyv felénél tartok, és kétségeim vannak, hogy egyáltalán végig fogom-e olvasni.
Nem élvezhető olvasmány.
Miért?

Néhol kevés az állítmány.
Pl.:" Tudniillik talált egy gazdag rokont, akit elvett, és annak hozományával vissza is az elkártyázott várat. "
Néhányszor nekifutottam, mire eljutott a csökött agyamig, hogy az elkártyázott várat visszavette az újonnan elvett nő pénzéből.
Valamikor az általános iskola alú tagozatában tanítják, hogy egy fogalmazásban NE cserélgessük az igeidőket.
Nos Ugron Zsolnának ezt nem tanították meg:
Pl.: "Elmulasztom, gondolta, és belealudt a hideg párnába. Másnap tizenhatan egy szekéren zötyögnek ... Anna a bakon ül, Gábor a szekér végéből nézi  sokáig."
Vagy:
"De mert másodszor is kosarat kapott, visszament nótázni. Gábor kacag Annával szemben, de véletlenül sem szólna egy szót sem."

A történet elviselne egy családfát, mert teljesen bele lehet zavarodni:
"Pólika Kató nagyanyjányak másod-unokatestvére, és Gábor anyai nagyanyjának, Ágnes néninek nővére."
Egyébként végig az az érzésem, hogy jobb lenne ha E/1-ben írná a történetet.

2011.06.05
Hát bizony nem folytattam....sajnálom, de számomra értékelhetetlen volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése